Az egyének, cégek, iskolák és kórházak teljesítményét ma kizárólag számokban mérjük. Az értékelési szenvedéllyel azonban olyan alapvető felelősségeket vezetünk ki mindennapi kultúránkból, mint a vezetői előrelátás, az ítélő- és döntésképesség.
Mindennek a mértéke az ember – fogalmazott Prótagorasz görög filozófus. Mára azonban az ember egyúttal a legjobban mért dolog is lett: munkánk, egészségünk, közösségi aktivitásunk végtelen számszerűsítés tárgya. A 21. század varázsszava a civilizáció széles spektrumán, a tanulástól a reklámig, az egyéntől a vállalaton át az egyetemig a „mérhetőség” lett, aminek legfőbb célja a nagyobb termelékenység és a több pénz. A mérés nem ördögtől való – jelenkori fetisizálása azonban nem egyszerűen tévút, hanem társadalmi károkhoz vezet, véli Jerry Muller katolikus gazdaságtörténész. Szerinte ma a „mérés diktatúrájában” élünk, és olyan alapvető felelősségeket próbálunk elkerülni vele, mint a vezetői előrelátás, az ítélő- és döntésképesség.
Szerzőnk meggyőződése, hogy a mérés szilárdnak tűnő, ám sokszor megtévesztő tudáshoz vezet. Ennek fő oka, hogy minden mérési módszernél akad valamilyen eszköz, hogy kijátsszuk. Amikor tudjuk, hogy mérnek minket, képesek és hajlamosak vagyunk trükkökhöz folyamodni az eredmény befolyásolására. Csak egyetlen húsba vágó példa: azok a sebészek, akiknek a sikerességi arányát számszerűsítik, és a kórházi minősítéseket és bértáblákat ennek megfelelően határozzák meg, tudatosan elkerülik
a nehéz eseteket.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
De nem csak Trump viselkedése érintette meg, új könyve athéni bemutatóján elárulta, előfordult, hogy sírva fakadt a görögországi gazdasági helyzet miatt.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
A nyár egyik legvidámabb családi programja lehet az Árnyék nélkül című Czimra-tárlat megtekintése. Petri Lukács Ádám írása.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
